Ugrás a tartalomhoz

Torgau

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Torgau
Torgau címere
Torgau címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartománySzászország
KerületLipcse
JárásTorgau-Oschatz
PolgármesterAndrea Staude (SPD)
Irányítószám04860
Körzethívószám
  • 03421
  • 034221
RendszámTO
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség19 802 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség437 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság204 m
Terület42,08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 33′ 37″, k. h. 13° 00′ 20″51.560278°N 13.005556°EKoordináták: é. sz. 51° 33′ 37″, k. h. 13° 00′ 20″51.560278°N 13.005556°E
Torgau (Szászország)
Torgau
Torgau
Pozíció Szászország térképén
Elhelyezkedése Torgau-Oschatz térképén
Elhelyezkedése Torgau-Oschatz térképén
Torgau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Torgau témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Torgau város Szászországban. Járási központ

Történelem

[szerkesztés]
Torgau 1650-ben

Az első írásos emlék a városról Torgove néven 973-ból való. 1267-ben már városként említik, ezután fontos kereskedelmi központtá vált, majd a 14. században fallal vették körül, melynek négy kapuja volt.

A 15. században jelentős fejlődésnek indult. Bölcs Frigyes és utódai idején nagy építkezések folytak Torgauban. Ebből az időből származik az itteni híres kastély is, amelyik eleinte a választófejedelmek egyik legkedveltebb rezidenciája volt.

1485-ben a Lipcsei Hercegség része. 1529-ben megjelenik a reformáció a városban. I. János Frigyes választófejedelem az elsők között fordul V. Károly ellen, és tér át a reformációra.

1760. november 3-án a város mellett vívják a hétéves háború utolsó csatáját.

1811-ben a Porosz Királyság része lett.

Az 1800-as években a kereskedelmi centrum mindinkább iparivá alakult át. Elsősorban kőedényüzeme, majd üveggyára, a 20. század vége felé pedig vasöntődéje és gépgyára is épült.

1945. április 25-én a város mellett találkoztak a szovjet és az amerikai csapatok.[2]

1948-ban a Német Demokratikus Köztársaság, majd 1990-től a Német Szövetségi Köztársaság része.

A Pallas lexikonban olvasható

[szerkesztés]

Torgau az azonos nevű járás székhelye Merseburg porosz kerületben, az Elba bal partján, vasút mellett, (1890) 10,860 lak., szesz- és téglagyártással, evangelikus templommal, amelyben Cranach képei láthatók, Hartenfels nevü nagy kaszárnyával, amelyet János Frigyes szász választó építtetett és a XVII. sz.-ig a szász választók lakóhelyükül választották; régies városházzal, amelyben 1873. alapított szász régiségtár van elhelyezve. 1526. Állhatatos János szász választó és hesseni Fülöp itt kötötték meg a T.-i szövetséget. 1760. november 3-án II. Frigyes porosz király legyőzte Daun osztrák hadait. Napoleon parancsára 1810. erős várrá alakították, amelyet 1891. részben leromboltak. T. 1815. jutott a poroszok hatalmába.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Kastély

Galéria

[szerkesztés]

Városrészek

[szerkesztés]
  • Graditz
  • Melpitz
  • Werdau
  • Repitz.

Lakosság

[szerkesztés]
Katharina von Bora Epithaph

Források

[szerkesztés]
  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. A második világháború képei II. kötet, 325, 327 oldala. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1985 - ISBN 963-07-0045-X

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Torgau
A Wikimédia Commons tartalmaz Torgau témájú médiaállományokat.