Ugrás a tartalomhoz

Sankt Veit im Pongau

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sankt Veit im Pongau
A Schernberg-kastély (Schwarzach) és St. Veit
A Schernberg-kastély (Schwarzach) és St. Veit
Sankt Veit im Pongau címere
Sankt Veit im Pongau címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartománySalzburg
JárásSankt Johann im Pongau
Irányítószám5621; 5600, 5620, 5651
Körzethívószám06415
Forgalmi rendszámJO
Népesség
Teljes népesség3788 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság764 m
Terület56,9 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′ 50″, k. h. 13° 09′ 20″47.330556°N 13.155556°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 50″, k. h. 13° 09′ 20″47.330556°N 13.155556°E
Sankt Veit im Pongau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Veit im Pongau témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sankt Veit im Pongau osztrák mezőváros Salzburg tartomány Sankt Johann im Pongau-i járásában. 2018 januárjában 3788 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Sankt Veit im Pongau a St. Johann im Pongau-i járásban
A Szt. Vitus-plébániatemplom
Műemléki védettségű régi polgárház
St. Veit látképe

Sankt Veit im Pongau Salzburg tartomány Pongau régiójában fekszik a Salzach folyó mentén, kb 50 km-re délre Salzburgtól. Tőle északra a Salzburgi Pala-Alpok fekszenek (itteni legmagasabb csúcs az 1590 m-es Hochglocker), délre pedig a Magas-Tauernhez tartozó Ankogel-csoport (Höllwand, 2287 m). Az önkormányzat 10 településrészt és falut egyesít: Grafenhof, Klamm, Lehen, Niederuntersberg, Pichl, Oberlehen, Oberuntersberg, Sankt Veit im Pongau, Stein és Viellehen.

A környező önkormányzatok: északra Mühlbach am Hochkönig, keletre Sankt Johann im Pongau, délkeletre Großarl, délnyugatra Dorfgastein és Lend, nyugatra Goldegg és Schwarzach im Pongau.

Története

[szerkesztés]

A kora bronzkorban a Klinglbergen rezet bányásztak és egy kis, ideiglenes lakott település is létesült. A kibányászott ércet feltehetően a Salzachon szállították tovább. A vaskorban kelták települtek meg a mai mezőváros területén. A római időkből egy síremlék domborműve maradt meg, amely egy kelta házaspárt ábrázol. 800-1100 között a folyó menti teraszon létrejött a mai Sankt Veit, melyet először 1074-ben említ Gebhard salzburgi érsek egyik adománylevele. Egyházközsége sokáig magába foglalt a Pongau déli részének falvait, a 13. században pedig mezővárosi jogokat kapott (első ilyen említése 1284-ből való).

Első, egyhajós és valószínűleg román stílusú temploma 850-950 között épült. 1334-ben leégett (a mezőváros felével együtt) és gótikus stílusban épült újjá, majd többszöri kibővítésekkel vált négyhajós bazilikává (az egyetlen a tartományban).

1731-ben Firmian salzburgi érsek kiűzte az érsekségből (különösen a Pongauról) a protestánsokat. Egyedül Goldegg-St. Veitből 3100-an kényszerültek Németországba (leginkább Kelet-Poroszországba) költözni. A napóleoni háborúk során a franciák 1800-1805 között több alkalommal megszállták St. Veitet. 1810-ben a salzburgi érsekséget a francia szövetséges Bajorországhoz csatolták, majd 1816-ban, Napóleon bukása után visszakerült Ausztriához. Az 1848-as forradalom után eltörölték a feudális birtokokat és St. Veitben 1850-ben megalakult az önkormányzat. 1875-ben megépült a vasút (a Giselabahn vonala), melynek következtében az addig St. Veithez tartozó Swarzach lakossága megnőtt és 1906-ban elszakadt a mezővárostól.

Az első világháborúban 40 sankt veiti esett el és 5 tűnt el; a második világháború 63 halottat és 13 eltűntet követelt. A hadifoglyok közül az utolsó csak 1955-ben tért vissza a Szovjetunióból.

Lakosság

[szerkesztés]

A Sankt Veit im Pongau-i önkormányzat területén 2017 januárjában 3788 fő élt. A lakosságszám 1939 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2016-ban a helybeliek 92,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,8% a régi (2004 előtti), 2% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,9% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,3% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 88,4%-a római katolikusnak, 1,9% evangélikusnak, 1,6% mohamedánnak, 4,2% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (96,5%) mellett a horvátok alkották 1,1%-kal.

A lakosság számának változása:

2016
3 669
2018
3 788

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a Szt. Vitus-plébániatemplom
  • a helytörténeti múzeum
  • a St. Veit-i kórházban kezelték a tüdőbeteg Thomas Bernhardot, aki itteni élményeiről írta Fagy c. regényét. Ma egy, a kórháznál kezdődő tanösvény emlékezik az íróra.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sankt Veit im Pongau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.