Ugrás a tartalomhoz

Plamenice

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Plamenice
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBosznia-hercegovinai Föderáció
KantonUna-Szanai
KözségKljuč
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 37
Népesség
Teljes népesség95 fő (2013)[1]
Népsűrűség10,2 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság478 m
Terület9,28 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 34′ 41″, k. h. 16° 48′ 54″44.578100°N 16.815000°EKoordináták: é. sz. 44° 34′ 41″, k. h. 16° 48′ 54″44.578100°N 16.815000°E
SablonWikidataSegítség

Plamenice bosnyák falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Ključ községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 80, közúton 98 km-re délkeletre, Ključtól légvonalban 5, közúton 8 km-re északkeletre, a Szana bal partjának dombos területén fekszik.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 203 0
Bosnyák 250 95
Horvát 0 0
Jugoszláv 1 0
Egyéb 2 0
Összesen 456 95

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint határában egykor római erőd állt, mely az 1. és 4. század között volt használatban.[4] A település vízben nagyon szegény, pedig a boszniai háború előtt minden háznak volt saját kútja. A faluban legenda kering arról, hogy Plamenicében miért nincs folyóvíz vagy forrás. A legenda szerint Plamenicén egykor tiszta és hidegvizű patak folyt át egészen addig, amíg egy napon a közelben csata folyt. A csata olyan sokáig dúlt, és Plamenicéből erősítést kértek. Ott Plamenicében az egyik bégnek (a helyi toronyban parancsnokló dizdar agának) volt egy szárnyas lova. A ló olyan jó és gyors volt, hogy ő maga nem törődött azzal, hogy a lónak szárnya is van. Amikor a heves csata közepette az egyik harcos a lovát kérte, és nem tudta vagy nem akarta odaadni a lovát, mondván, hogy a ló beteg és gyenge. Erre a harcos azt mondta neki: „Ha nem adsz ma lovat, elzárom ezt a patakot és imádkozom, hogy ne legyen több vized!” Így lett, hogy a víz, eltűnt, mert az aga nem adta oda a lovat, melyet a pincében rejtett el. Ezután lement, hogy elégedettségében megveregeti a ló hátát, de látta, hogy a szárnyak leestek a lóról, és a ló meghalt. Így azóta Plamenicének nincs forrásvize. Igaz, a háború után a közelben állomásozó német zászlóalj kutakat fúrt és a 87. méternél talált vizet.[5]

Plamenice 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 19 házat és 161 muszlim lakost számláltak.[6] 1910-ben a településen 35 házat és 198 muszlim lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a faluban 37 házat és 188 lakost számláltak.[8] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.

A boszniai háború idején település 1995 szeptemberéig a szerb félkatonai egységek uralma alatt állt, amikor a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg, a Horvát Védelmi Tanács (HVO) és a Horvát Hadsereg (HV) által vezetett közös akciók során visszafoglalták. 2013-ban a falunak 95 lakosa volt, mind muszlimok. Plamenicének nincsen mecsete, muszlim hívők a négy kilométerre lévő Humicai mecsetbe járnak. A háború előtt 4 osztályos általános iskola működött itt, és a tanulók nyolcéves koruktól a Plamenicétől 12 kilométerre lévő Sokolovoba jártak. Ma a gyerekek a közeli Humicában járnak általános iskolába. Ennek a falunak ma nincs egyetlen üzlete sem, a háború előtt azonban kettő is volt, az Islamagic Hamdije és Skocic Mirsada házában. A falu a jó kőművesekről és kézművesekről ismert.[5]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Vrščić – római erőd maradványai az 1. – 4. századból. Az egykori erődből mára csak tégladarabok maradtak.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
  3. a b Popis 2013 u BiH – Ključ (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. április 16.)
  4. a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. május 1.)
  5. a b Plamenice kod Ključa. angelfire.com . (Hozzáférés: 2024. május 2.)
  6. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 49. o.
  7. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 526. o.
  8. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 122. o.

További információk

[szerkesztés]