Ugrás a tartalomhoz

Piri reisz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Piri reisz
Piri reisz mellszobra
Piri reisz mellszobra
Születettاحمد مُحیی‌الدین پیری
1470
Gelibolu
Elhunyt1554 (83-84 évesen)[1]
Kairó[2]
Állampolgárságaoszmán
Foglalkozása
Halál okalefejezés
A Wikimédia Commons tartalmaz Piri reisz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Piri reisz első világtérképének fennmaradt része (1513)
(jobbra fent Afrika, bal oldalon Dél-Amerika partvonala látható)

Piri reisz (teljes nevén Hadzsi Muhiddin Piri Ibn Hadzsi Mehmed) (Gallipoli, 1465–70 – 1554 vagy 1555) oszmán török tengernagy (= reisz) és térképész.

Az Újvilágot is ábrázoló világtérképet szerkesztett, amelyről csak az Atlanti-óceánt ábrázoló rész maradt fenn. Piri reisz térképe csak 1929-ben, a szultáni palota, a Topkapi Szeráj restaurálása közben került elő.

Élete

[szerkesztés]

Piri reisz nagybátyja, Kemál reisz szolgálatába állt, aki 1481-ben kegyvesztetté vált, ezt követően corsaróként (kalózként) kereste kenyerét. Nagybátyjával bejárta a Földközi-medencét, közben megtanult görögül, olaszul, spanyolul és portugálul.

1499–1502 között az oszmán szultán hadseregébe állt és harcolt Velence ellen, de részt vett az első és a második lepantói csatában is (1499-ben és 1500-ban). 1511-ben, nagybátyja halála után visszatért Gallipoliba. A hajókon gyakran készített jegyzeteket, amelyeket később könyvben összegezett. 1516–17-ben részt vett az Egyiptom elleni hadjáratban. 1522-ben jelen volt Rodosz ostrománál.

1526-ban készült el a Tengerek könyve című műve, amelyet Szulejmán szultánnak ajánlott. Az elkövetkező években elérte a Déli-tengerek beglerbégje (kapudánpasája) rangot. Ezt követően a Vörös-tengeren és az Arab-tengeren, illetve az Indiai-óceánon teljesített szolgálatot. 1548-ban visszafoglalta Ádent, majd 1552-ben Hormuz ellen indult, de csupán Maszkat erősséget sikerült bevennie, és Baszrába vonult az ottani oszmán pasa segítségéért. 1553-ban tért vissza Szuezbe két hajójával, de mivel nem járt sikerrel a túlerőben levő portugálokkal szemben, és Kubat bászrai pasa intrikája is célt ért Isztambulban, halálra ítélték és kivégezték. Halálakor már 80 éves is jóval elmúlt.

Térképe

[szerkesztés]

Piri reisz ismert térképe 1513-ban készült. A 65×90 cm nagyságú, őz- vagy gazellabőrre festett térkép Közép- és Dél-Amerikát, az Ibériai-félszigetet és Afrika nyugati részét ábrázolja, s egyes elméletek szerint az Antarktisz partvonala is megjelenik rajta.[3][4] A térképpel foglalkozókat leginkább Amerika és a jeges kontinens ábrázolása foglalkoztatja mind a mai napig, bár a térkép más aspektusai is érdekesek.

Hajózási könyve

[szerkesztés]
Dardanellák

Piri reisz a Tengerek könyve (Kitab-ı Bahriye) címet viselő munkája 215 kikötő-, sziget-, és szorostérképet tartalmaz. A mű két nagyobb részre bontható. Az első lényegében egy elméleti bevezető, amely foglalkozik a navigáció, a térképészet, a széljárások és a tengeráramlások kérdésével, de ír az iránytű használatáról, az Egyenlítőről és a térítőkről is. Ezen felül sorra veszi a korban ismert tengereket, valamint a térképészet történetét is; leírja a nyugati felfedezések eredményeit, Afrika megkerülését, a portugálok Dzsidda elleni ostromát, de visszaköszön Kolumbusz neve is: „Volt egy Kolumbusz nevű okos ember Genovában”. A második, jóval hosszabb egység a Mediterráneum részletes, láthatóan gyakorlati használatra írt leírása, amelyben sorra veszi a partokat, sekélyeseket, kikötőket és vízlelő helyeket, de megmutatkozik Piri reisz műveltsége is, rengeteg anekdota, legenda és kulturális érdekesség is színesíti a Tengerek könyvét. A könyv első verziója 1521-ben készült el, majd 1525-ben átdolgozta, s elküldte I. Szulejmán szultánnak is. A Kitab-ı Bahriye-t, akárcsak az 1513-as térképet, a 20. század elején fedezték fel újra, s azóta többször újra kiadták.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Union List of Artist Names (angol nyelven), 2018. június 28. (Hozzáférés: 2021. május 21.)
  3. http://www.world-mysteries.com/new_sar_1.shtml[halott link]
  4. https://web.archive.org/web/20130509192837/http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/piri_reis.html

További információk

[szerkesztés]