Ugrás a tartalomhoz

Bukovača (Bosanski Petrovac)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bukovača
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBosznia-hercegovinai Föderáció
KantonUna-Szanai
KözségBosanski Petrovac
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 37
Népesség
Teljes népesség152 fő (2013)[1]
Népsűrűség8,6 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület17,60 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 30′ 47″, k. h. 16° 25′ 38″44.513100°N 16.427200°EKoordináták: é. sz. 44° 30′ 47″, k. h. 16° 25′ 38″44.513100°N 16.427200°E
SablonWikidataSegítség

Bukovača (szerbül: Буковача) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanski Petrovac községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 56, közúton 62 km-re délkeletre, Bosanski Petrovactól légvonalban 7, közúton 9 km-re délkeletre, a Bosanski Petrovac és Drinić közötti úton található. A falutól nyugatra található Bara település. Nevét egy ma már nem létező jellegzetes bükkfáról kapta.[3] A faluban számos forrás található, és a mérések kimutatták, hogy erről a területről a víznyelőkön át a föld alá jutó víz a Szana folyóban bukkan fel újra.[4]

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[5]
Népesség
2013[5]
Szerb 291 150
Bosnyák 0 0
Horvát 0 0
Jugoszláv 5 1
Egyéb 2 1
Összesen 298 152

Története

[szerkesztés]

A falu területe ősidők óta lakott volt. A településen található a Stražbenica-hegy. Tetejére egykor szerpentines út vezetett, melynek nyomai ma is láthatók. A tetején található egy 400 méter hosszú, eleinte valószínűleg illír erődített település maradványa, amelynek alapjaira építették a rómaiak erődítményüket. A leletek között egy ezüst és több római rézérme, komplett női hajdíszítő bronz ékszerek, több bronz gyűrű és karkötő, tóga kapcsok - fibulák is előkerültek.[6]

A falu sík részén egy boltíves sírbolt romja található. A körülbelül 20 m hosszú sírt Sergejevski régész vizsgálta meg. A sír fehér kőből (bihacitból) épült. Egy sírkövet találtak benne, és a felirat alapján a késő római korból való.[7][8] A sírhoz kőből és mészhabarcsból készült macskaköves út vezet.

A boszniai történelem oszmán korszakában az egész bukovačai birtok beglukként a híres bukovačai Kulenović bég család tulajdonában volt.[9] Így volt ez az osztrák-magyar időszakban is, egészen 1918-ig, amikor a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új állama végrehajtotta az agrárreformot.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Késő ókori sír maradványai. A sírban két urnás temetkezés maradványait találták, melyek egyikén felirat is volt. Ugyanitt egy halomsírban római boltozott sírt találtak benne számos 4. századi érmével. A sírok korát a 3. – 6. század közötti időszakra teszik.[10]
  • Stražbenica – ókori erődített település és középkori torony maradványai. Az ókori település 400 méter hosszan húzódott egy mészkőhegy észak-déli irányú gerincének vonalában. Védőfalai az északi és keleti oldalon voltak. Korát a szakemberek a bronzkorra és a vaskorra keltezték. Az ókori település délkeleti részén kisméretű, 3,5 méter átmérőjű, kőből és mészhabarcsból épített késő középkori hengeres torony maradványai találhatók. [10]

Híres emberek

[szerkesztés]

A faluban született Jugoszlávia nemzeti hőse, Đuran Kovačević.[11]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436
  3. Petar Rađenović: BJELAJSKO POLJE I BRAVSKO- Antropogeografska ispitivanja. Srpska Kraljevska Akademija u Beogradu 1925. i 1923. Godine. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
  4. PETROVAČKO POLJE – Rade Davidović, Novi Sad, 1981.
  5. a b Popis 2013 u BiH – Bosanski Petrovac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
  6. Salmedin Mesihović: SVPPLEMENTVM REBELLIO ILLYRICI I – GERMANIKOVA “POUNJSKA OFANZIVA”. INSTITUT ZA ISTORIJU • Br. 4, 1-234, Sarajevo 2009.. [2018. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
  7. Salmedin Mesihović, ANTIQVI HOMINES BOSNAE. Filozofski fakultet Sarajevo, 2011 -. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
  8. Ivo Bojanovski: BOSNA I HERCEGOVINA U ANTIČKO DOBA. Akademija nauka i umjetnosti Bosne i Hercegovine, 1988. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
  9. H. Kamberović, Sarajevo, 2003 -BEGOVSKI ZEMLJIŠNI POSJEDI U BOSNI I HERCEGOVINI OD 1878. DO 1918.
  10. a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. február 23.)
  11. Bosanski Petrovac u oslobodilačkom ratu. (Hozzáférés: 2016. február 9.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bukovača (Bosanski Petrovac) című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]