Ugrás a tartalomhoz

Belgorod

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belgorod (Белгород)
A város központja és északi része
A város központja és északi része
Belgorod címere
Belgorod címere
Belgorod zászlaja
Belgorod zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyBelgorodi terület
Alapítás éve993
Városi jogokat kapott1596
PolgármesterVaszilij Nyikolajevics Potrjaszajev
Irányítószám308000
Körzethívószám+7 4722[1]
Autórendszám kódja31
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség339 978 fő (2021)
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság130 m
Terület153,1 km²
IdőzónaUTC+3 nyáron UTC+4
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 36′, k. h. 36° 36′50.600000°N 36.600000°EKoordináták: é. sz. 50° 36′, k. h. 36° 36′50.600000°N 36.600000°E
Belgorod (Belgorodi terület)
Belgorod
Belgorod
Pozíció a Belgorodi terület térképén
Belgorod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Belgorod témájú médiaállományokat.

Belgorod (oroszul: Белгород) város Oroszország nyugati részén, a Donyec folyó mentén, 40 km-re az orosz-ukrán határtól. A Belgorodi terület adminisztratív központja.

Népessége: 353 043 fő (2008), 356 402 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Történelme

[szerkesztés]

A Belgorod név (mint a szerbiai Belgrád) a szláv fehér város szóból ered, mivel a város környékén sok a fehér mészkő. A települést először 1237-ben említik, amikor Batu kán csapatai pusztították. 1596-ban itt volt Borisz Godunov egyik erődje, melyet a krími tatárok ellen állítottak föl a déli határok védelme érdekében.

Miután az orosz határt délebbre jelölték ki, az erődöt elhanyagolták és a várost Kurszk igazgatása alá helyezték. A poltavai csata előestéjén Nagy Péter idelátogatott, és egy egész sereget állomásoztatott itt.

A második világháború kurszki csatájában egy Belgorod környéki falu, Prohorovka (Прохоровка) volt a történelem legnagyobb tankcsatájának színhelye (1943. július 12-én). Második világháborús emlékmű a Belgorodi Dioráma és egy hatalmas katedrális Prohorovkában.

A város a Belgorodi terület egyik ipari és kulturális központja, melyet 1954-ben alapítottak. Fő oktatási központjai a Belgorodi Suhov Állami Technológiai Egyetem, a Belgorodi Állami Egyetem, a Belgorodi Mezőgazdasági Akadémia és a Belgorodi Pénzügyi Akadémia. A Belgorodi Akadémiai Színházat a 19. század egyik híres színészéről, Mihail Szemjonovics Scsepkinről (oroszul: Михаил Семёнович Щепкин) nevezték el. A várost szolgálja a belgorodi repülőtér.

Híres emberek

[szerkesztés]

Itt születtek:

Kerületei

[szerkesztés]

Belgorod két kerületre van osztva:

  • Keleti, melynek lakossága: 141 709 fő (2002-es adat)
  • Nyugati, melynek lakossága: 195 321 fő (2002-es adat)

Épületek

[szerkesztés]
  • Tévétorony (befejezetlen)
  • A belgorodi egyetem

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Таблица городов России (orosz nyelven). KursRub, 2011. október 4. [2014. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014) „Телефонный код: telefon hívókód”
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].

További információk

[szerkesztés]